Édesanyám meséli: sokan – saját bevallásuk szerint – azért olvassák szívesebben a Reggeli Újságot, mert jobban lehet vele ablakot pucolni, mint a Bihari Naplóval. Azt is megtudtam, hogy ha vizes dunsztban akarom tartani a birsalmakompótot, akkor erre a Nők Lapja nem megfelelő. Nem mintha járatnám. De ezek szerint a HVG és a Magyar Narancs is alkalmatlan. Sőt: poharakat stb. becsomagolni is a nagyméretű lapok a legjobbak. Lehet, hogy ezek miatt átíródnak a 19. századról szóló olvasáskutatási ismereteink is?
Mindenesetre ezentúl megpróbálom a lapok vastagságából megállapítani, hogy a Vasárnapi Ujság alkalmas-e a fenti műveletek elvégzésére, illetve (a célközönséget figyelembe véve) milyen mértékben változott a népszerűsége? Ezentúl kitérek arra is, hogy milyen összefüggés állapítható meg a lapok népszerűsége, célközönsége, formátuma és papírminősége között. Most már értem, hogy Meltzl lapja, a poliglott Acta Comparationis Litterarum Universarum nem azért bukott be, mert megjelent egy másik, jobban finanszírozott és jobb marketinggel rendelkező berlini kiadvány, hanem mert a formátuma alkalmatlanná tette a befőttesüvegek csomagolására...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése