A kétségbeesés ott kezdődik, amikor az ember úgy érzi, hogy a gyom már a lelkét is felverte.
Amikor rendszeresen azzal álmodik, hogy karddal próbálja elpusztítani a fojtogató indákat. Amik persze állandóan újranőnek, mint a mesében. Csak itt nincs a végén semmi jutalom, hacsak nem az, ami a boldog Sziszüphoszé is. Mert csak egyetlen igazán komoly filozófiai kérdés van: az öngyilkosság.
(Kedves olvasóim, ne legyetek pozitivisták. Ez a poszt nem rólam szól. Vagy nem most szól rólam. Vagy nem így. De szól valakiről, valahogyan, valamikor.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése