Errefelé az emberek gyakran kötnek. Belém. A nyelvhasználatomba. Aszongyák, regionális. Mett a murok meg a laska nem standardul van mondva. A kakasról nem es beszélve. Ma megtudtam, hogy az „X. szökdösött” helyett a pattogást kell használni. Hát pattogjon a törökbúza, én biztos nem. A csiprot meg a vidret meg sem mertem említeni, úgysem értenék. Osztán az „örvendek, hogy süt a nap” sem helyes, mert archaikus. Kb. egymillió beszélőre csak úgy rámondják, hogy archaikusak. (Na és melyik nyelvhasználathoz képest azok? Na vajon?) Ezek ott ni, Erdélyben. A határon túliak, azok. Elfelejtettek standardul a szerencsétlenek, oszt most tanéjtani akarnak ingemët, mett szerintük nem tudok jól magyarul. Vagyis tudok, jól es, csak nem elég jól. Me’ ugyi a négy év magyar szak meg némi doktori képzés nem elégséges nekijek.
Erre csak azt tudom válaszolni, hogy azt a ficfán fütyülő rézangyalát a vendéghajas labanc öregapjuknak, hogy ennyire nem bírnak a fővárosi gőgjükkel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése