1 4 5 A megbízhatatlan narrátor memoárjai – Memoirs of the unreliable narrator: Mert én mindig elégedetlenkedek

2007/11/15

Mert én mindig elégedetlenkedek

A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló javaslatot holnap terjesztik elő. Ez nemcsak a melegekre, hanem azokra a heterókra is vonatkozik, akik együtt élnek. Gyereket még mindig nem lehet örökbe fogadni. Mondjuk én nem értem, hogy ha úgyis papír kell róla, akkor miért nem mennek el a párok az anyakönyvvezetőhöz, minek a regisztrált élettársi kapcsolat (tudom, hogy vannak jogi eltérések, de nem hiszem, hogy tényleg csak ennyi lenne a különbség), de ez legyen az én bajom, nekem úgysem kell egyik sem. Azt sem értem, hogy egyúttal miért nem hagyják a melegeket összeházasodni, gyereket örökbef ogadni, vagyis a heterókkal egyenlő állampolgárként élni. Ha már az adójuk, a munkájuk nem „erkölcstelen”.

Nem lehet viszont használni a „-né” formulát. Na, ezen a kitételen hangosan nyerítettem, hiába nem illő viselkedés ez egy jó házból levő úrilány esetében. Nekem különben is furcsa, hogy valakit úgy hívjanak, hogy Nagy Istvánné, nem pedig Nagy Júlia (ha már mindenképpen felvette a férje nevét), mert nálunkfelé (az elmaradott Erdélyben, úgymond) ez nem szokás. A román anyakönyvvezetés szerintem ezt nem is ismeri, bár még nem próbáltam férjhez menni egyik országban sem. Mostanában inkább a két családnév kölcsönös felvétele a szokás, a „né-zés” talán kevésbé. És nagyon is helyesen: nehogy már egy nő attól legyen valaki, hogy egy férfi „megnézett” nevét viseli...

Drukkolok ennek a javaslatnak, kezdésnek jó volna, csak meg ne bukjon az erkölcsvédő honatyák gombnyomásán...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

nőnapi nemfogadalom