Közben elolvastam azt a cikket, amit Radnóti Sándor írt az ÉS-be http://www.es.hu/radnoti_sandor;level_egy_fiatal_koltonek;2011-09-14.html). Rögtön utána olvastam a cikket az Indexen és a Népszabadságban, hogy a Mazsihisz most már támogatja, hogy valaki a népszavazáson zsidónak vallja magát, ha ezt szeretné. Nem vagyok járatos a kérdésben, csak hangosan gondolkodom, valaki világosítson fel, ha érti. Addig értem a dolgot, hogy a Holokauszt miatt a zsidó szervezetek féltek sokáig az összeírástól, és ezért nem akarták (többek között), hogy a zsidóság elismert nemzeti kisebbség legyen. És természetesen azért sem, mert az, hogy valaki zsidó, még nem jelenti azt, hogy ne vallhatná magát magyarnak (is), a nemzeti kisebbségként való meghatározással viszont választás elé állítanák.
„Bár a hivatalos nemzetiséggé nyilvánítást a Mazsihisz elutasította, abban nem lát kivetnivalót (sőt: támogatja), ha az anonim módon kezelt adatok gyűjtésekor a zsidó kötődésű magyarok felvállalják származásukat. […] Azok, akik a nemzetiségre vonatkozó kérdéskor szeretnék jelezni zsidó kötődésüket, ezt csak az „egyéb” kategóriában tehetik meg. Elméletileg nem lett volna akadálya annak, hogy a zsidóság tételesen is felkerüljön az ívre, de az előzetes egyeztetések során – mondja Virágh Eszter népszámlálási szóvivő – a Mazsihisz részéről nem merült fel ilyen igény” – írja a Népszabadság.
Ezt nem egészen értem. A Mazsihisz elutasítja a hivatalos nemzetiséggé nyilvánítást, de a nemzetiségre vonatkozó kérdéskor az „egyéb” kategóriában fel lehet vállalni a zsidó származást? Most akkor nemzetiségként határozza meg a Mazsihisz és a kérdőív a magyar zsidóságot vagy nem? Nem beszélve arról, hogy a magyar zsidóság különböző tagjai vajon hogyan értelmezik ezt az „egyéb” kategóriát? Nemzetiség? Vallás? Vallási-kulturális hagyományok? Számomra nem világos az sem, hogy ha valaki az „egyéb” kategóriát választja, akkor választhatja-e a „magyar” kategóriát is? És ha igen, mi alapján fogják kiértékelni a válaszokat? Semmiféle külső definíciót nem akarok senkire ráerőltetni, mindenki identitása a saját döntése, de akkor vajon van-e értelme ennek?
Radnóti cikkéhez kapcsolódva (amelyben arról a gondolati hibáról ír, miszerint sokak szerint a zsidó nem magyar) – mi az okos megoldás? Legyen zsidó nemzeti kisebbség, és ha igen, akkor egy magyar zsidó minek vallja magát? Magyarnak és zsidó nemzeti kisebbségűnek? Vagy ne legyen zsidó nemzeti kisebbség, mert ezzel pont azt a téves gondolatot legitimálom, miszerint pl. Kertész Ákos nem magyar, „csak” zsidó (ami minimum röhejes, mert hogy jövök én ahhoz, hogy valaki öndefinícióját felülbíráljam), de akkor nem teszem lehetővé, hogy aki a zsidósághoz kötődik valamilyen formában, azt felvállalja.
Azzal, hogy lehetővé teszem, hogy valaki vállalja a zsidóságát, nem kényszerítem-e abba, hogy választania kelljen, mert nem teszem megfelelően lehetővé a választási lehetőséget a számára? Amennyire az erre vonatkozó cikkeket ismerem, a különféle zsidó szervezetek között sincs egyetértés abban, hogy „ki a zsidó”. És erre jön még az is, hogy magának a magyar államnak sincs erre hivatalos álláspontja. Nyilvánvalóan azért, mert ez a kérdés túlságosan bonyolult ahhoz, hogy könnyen (vagy egyáltalán) megválaszolható legyen.
