Nehéz lesz ez a hét. Meg az utána lévő kettő is. Utolsó rákapcsolások, pluszban betett gyakorlás, nekem néhány előrehozott vizsga, román nagykövetség (mert ugye azért haza akarnék menni). Közben pedig folyton mesterséges fényt látok, sehol egy rendes napsütés. Igaz, a ma esti havazás nagyon jót tett. Csak ezt a gyorsan és aljasul lezuhanó sötétséget elég nehezen bírom. Úgyhogy ennek megfelelően a természetem is nehezebben viselhető el. Még nekem is. Ha kell, ha nem, el tudom bőgni magam. De főleg akkor, ha nem kell(ene).
A kádnyi melegvíz (na jó, forró) ideig-óráig segít ugyan, de hosszú távon az kellene, hogy valami angyali türelemmel megáldott ember minden hisztimet elviselje. És hát ilyen nincs, bármennyire is tökéletes barátokkal volnék megáldva. Úgyhogy fogakat összeszorítani, még csak három hét. Addig majd bőgök a buszon. Van rá napi kétszer félórám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése