Ha már sultanus meghajított.
Egyedik: szeretek az utcán énekelni. Még akkor is, ha cserébe hülyének néznek, és messzire elkerülnek.
Kettődik: egyszer álmomban brutálisan meggyilkoltam a szüleimet, utána napokig furdalt a lelkiismeret. Az álmot nem szándékozom gyakorlatba ültetni.
Hármódik: volt egyszer egy reménytelen szerelmem. Én voltam a reménytelenül szerető, és még csak nem is beszélhettem róla.
Negyedik: ki nem állhatom a menstruációt. Tudom-tudom, nem vagyok igazi nő. Az bezzeg alig várja, hogy napokig folyjon a vére, és görcsöljön.
Ötödik: úgy érzem, meghalnék egy szoros ruhadarabban. Egy barátom szerint a szabadságvágyam fejeződik ki az öltözködésemben.
Hatodik: néha jólesik sajnáltatni magamat. Szegény barátaim...
Hetedik: titokban nagyon félek attól, hogy félreértenek. És néha igazam van.
(Én speciel Szeklermen titkaira lennék irtó kíváncsi, de ha egyszer nem akaródzik írni nekije...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése