Soha többet nem teszek el meggy-, illetve cseresznyekompótot. Tavaly eltettünk egy csomót, és egy hét alatt felfőttek ebben a hülye pesti melegben. Lett belőlük meggypálinka, de ritkán isszuk (valaki nem jön vendégnek?). Pince nincs. Ezentúl kimagolom, és zacskókban lefagyasztom őket. Idén erről is lekéstem. Ezentúl rendszeresen fogok tornázni vagy úszni (nálam ez eddig kampányszerűen ment sajnos), és leadom végre azt a három kilót, amit július közepe óta hurcolok magamon, és ami sikeresen felborította az egyébként is ingatag talajon álló testképemet.
Elmegyek végre egy ortopédhez, hogy mondjon valami okosat a hátamra (gyógytorna nem használ, úszás nem elég), és keresek egy csontkovácsot, mert az máskor is jót tett.
Szemészhez sem ártana elmenni, a jobb szemem kissé homályban van. Ja, és a vas. A vérnyomásomat pillanatok alatt 120-ra felvivő, mindennel elégedetlen fehérköpenyes. Augusztus végén hazamegyek, és akkor. Minden nap csinálok valami szépet, és kevesebbet nyavalygok. A mai nap kivétel. De majd holnaptól.
2009/08/09
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
Néhány éve úgy ünneplem meg a nőnapot, hogy ezen a napon külön figyelek arra, hogy tegyek valami ténylegeset a nőtársaimért. Adományt küldök...
-
"A nők az önmegvalósítás, emancipáció mellett elfelejtenek gyereket szülni." "Majd ha mindenki megszülte a maga két-három va...
-
in the workplace, and it just hit me: they talk about „ethnic origin”, „ethnic group” etc. The term is supposed to be PC, and raise awarenes...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése