Nesze nekem gyertyafény

Meghitt, gyertyafényes vacsorát terveztem 24-re. Két óra körül elvették a villanyt (az egész környéket érintette valami hatalmas izé). És nem is volt órákon keresztül. Úgyhogy nem készült el a kacsacomb, hanem az ünnepi estebéd átalakult fagyasztóból előkapott almás hússá és rizsköretté. Amit meghitt gyertyafényben készítettem el a fiúk kitartó biztatása mellett, akik igyekeztek úgy tartani a gyertyát, hogy a rizs és a hús ne legyen (nagyon) viaszos. Aztán hasonló meghitt hangulatban ettük meg az ebédet, majd elővettük a Rizikót. Amikor este hét körül megint volt áram, csodálkoztunk, hogy honnan jön ez az erős fény. De legalább megkaptam a gyertyafényes hangulatot, egy szavam sem lehet. És most már emlékszem arra is, miért örültünk gyerekkorunkban annyira, amikor kiderült, hogy ezentúl nem veszik el este 9-kor a villanyt.