Karácsonyutó - Szilveszterelő

Tegnap végképp lejárt a karácsony, nekiálltam tanulni. Ugyanis január 3-án vizsgám lesz (azóta sem értem, hogy lehet ilyen időpontra vizsgát tenni, és persze nincs más időpont), úgyhogy most az EU fejlődésének és bővítésének történetével foglalkozom. Jön majd az intézményrendszer, integrációs problémák meg a kismillió szakpolitika. De ha netán mind a 600 oldalt elolvasnám, ott van még a közgazdaságtan, fordításelmélet, tolmácsoláselmélet, meg persze az örökös gyakorlás. Nehogy má” unjam magam itt a két ünnep között... Tanulság: a tolmácstanonc vakációja egy keddi napra esik. Vagy puffan.

Hihetetlen hóhiányom van: a háztetőkön egy centi fehérség, de inkább olvad, mint megmarad. Inkább piszkos, mint fehér. Inkább meleg van, mint hideg. Ez nem tél. Ez Pest. Szürke, borongós, nyúlós, ezt a formáját nem igazán szeressem. Erőst irigylem Tempetőfit, aki sokcentis hóban lehet egész nap, s ordétozhat a hegyekkel. Ha nagy és hatalmas leszek, átköltöztetem a tolmácsképzőt a Görgényi-havasokba. Át én. De addig is visszabújok a barlangomba, s megnézem, mi fán terem a Nizzai Szerződés.