Nem voltam még 18 éves, amikor...

• ambroziánus himnuszt írtak hozzám latinul és magyar fordítással, egy szál rózsa kíséretében (mindezt egy apátságban);
• elköltöztem otthonról;
• már legalább hat férfibe voltam reménytelenül szerelmes – nem egyszerre (ők persze nem tudtak róla, hál'istennek);
• akkora pofont kaptam, hogy eleredt az orrom vére; 
• lemondtam arról, hogy nekem valaha is lesz valakim;
• lejárt a Jókai-, Mikszáth- és Dosztojevszkij-korszak;
• rájöttem, hogy nem bízhatok meg abban, akiben szerettem és kellett volna;
• az utcán egy szembejövő férfi megfogdosott, én pedig a döbbenettől lefagytam;
• apám egy újságcikk miatt összeomlott, és kórházba került;
• egy lány szerelmet vallott nekem;
• megtudtam, hogy milyen pletykák mennek a családomról a hátunk mögött;
• a kedvenc birsalmafám ágán ülve elolvastam A fajok eredetét;
• elhatároztam, hogy nem leszek többet boldogtalan. 

És ti?