Mondtam én, hogy március elsejétől tavasz lesz. Süt a nap. Nemcsak néhány percre bújik elő a szürkéskék felhők mögül, hanem rendesen süt. Melegen. Most már száríthatom a hajamat az udvaron, nem kell a lakásból az ablaknál állva lopni a napfényt. És be akarom futtatni ezt a ronda drótkerítést is (mást lehet, hogy nem zavar, de engem igen, mert én naponta látom), valami gyors és igénytelen növény kellene, talán vadszőlő. Gyorsan el is pakoltam a téli holmikat, kabátot, vastag szoknyát, csizmát, pulcsit, kötött sálat, sapkát, átrendeztem a szekrényben a ruhákat.
Gudbáj, harisnyanadrág.
Helló, titokzokni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
Külön tudósításban foglalkozott az uniós csúcstalálkozón képviselt magyar állásponttal hétvégi számában a Le Monde. A lap szerint Orbán Vikt...
-
Az elmúlt napokban-hetekben sokat cikkeztek arról, hogy akkor most Kertész Ákos „genetikus kitétele” hogyan értelmezendő, hogy is írhatott i...
-
"A nők az önmegvalósítás, emancipáció mellett elfelejtenek gyereket szülni." "Majd ha mindenki megszülte a maga két-három va...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése