Hétvége

Tegnap rengeteget dolgoztam (csekély 14 órát), és alig tudtam felállni a gép mellől. Nem a vonzereje miatt, hanem azért, mert az utolsó két órát szinte görcsbe meredve töltöttem. Aminek hátfájás, hasogatás és ízületek ropogása lett az eredménye. A keresztlányom mindig elsüti a viccét, hogy úgy recsegek, mint dédinagyi (vagyis a tündéri nagymamám). A szomorú az, hogy még igaza is van: csapnivaló ízületeim vannak. Hiába na, apai örökség. Ma viszont hatalmasat fogok úszni egy 50 méteres medencében, alig várom már. S valamikor aktuális lenne egy Anna-fürdő is, csak egyedül nem olyan érdekes. Füles meg nem hajlandó szaunában izzadni és melegvízben ázni.

A tegnapi munkám eredményeképpen megvan egy halom jegyzet, kiderült, hogy a drága XIX. századi gróf úr 1867-ben 1857-es cikkeket jegyzetelt meg, s néhol a saját véleményének feltüntetett szöveg is visszakereshető ott, ahonnan idézett. Franciául. Ami a legjobb a dologban, hogy ugyan fent van a neten a teljes Revue des deux mondes (ebből másolgat ki a my preciousss), de nem lehet keresni a szövegben, mert képfájlokról van szó. Tehát el kell olvasni az egészet. Viszont majdnem minden harmadik szóhoz lábjegyzet tartozik. Most merje valaki azt mondani, hogy a filológia nem ér semmit. Köll az, hiába. Osztán utána gyühet az interpretácijó es, s gyün is, de az majd később. Most úszni fogok. Vízben és boldogságban.