A lapta

Tempetőfi és Szekler is megdobott, ideje lenne elkapni. Most csak felsorolom a filmeket, ugyanis  dög vagyok írni róluk, mert tartalmat nem fogok, az megvan a gúgelben, személyes benyomást még annyira sem, mert az úgysem érdekel senki; úgyis mindenki csak a filmcímekre kíváncsi, hogy besorolhasson az általa kialakított kategóriába; Sultanus és Szekler jól leírtak már párat, kereshetek újakat. 

A „keleti filmek” kategóriában A mennyország gyermekei és az Osama az elmúlt néhány hónap nagy filmélménye, illetve a Waltz with Bashir és a Persepolis. Utóbbi kapcsán elgondolkodtam azon, hogy mégis kellene melltartót viselnem, mert akkor tehetnék belé jázminvirágokat. Lars von Trier horrorja, az Antikrisztus is ide kívánkozik. Aztán van egy dán film, az Ádám almái, azaz a „Danish pie”, enyhén neonáci színezettel. Zámérikai filmeket most nem sorolnék, inkább egy románt: a California dreamin’-t (Nemescu sajnos meghalt, a franc esne Ali Imranba).

Két rajzfilm maradt hátra: az egyik az Eszeveszett birodalom, abból is az első rész, és kéretik magyar szinkronnal megnézni. Ez az a rajzfilm, amelyiknek a szinkronja fényévekkel jobb az eredetinél. A másik pedig az Up. Bár a Pixar rövidfilmjei sem rosszak (vagy inkább: talán azok még jobbak), a Boundin’ a szó legszorosabb értelmében mindig feldob.