Hogy én hányszor hallottam már ezt a kérdést... Karácsonyra, születésnapra, különleges alkalomra. Eddig álszerényen hárítottam, hogy áááá, nem szeretnék semmiiiiit. Hát dehogyisnem szeretnék. Főleg, ha megkérdezik. Mondjam meg?
Az édesség általában beválik, hacsak az illető nem az a fajta, aki minden hónapban fogyókúrázik, és ezt a lehető legnagyobb társaság előtt híreszteli is. Megnyugtatok mindenkit: én nem ez a fajta vagyok. Sőt: imádom a belga csokit.
Könyv. Jó könyv. Tanácstalan érdeklődőknek listát adok.
Illatos izék. A levendula, jázmin, citrom előnyben.
Szálas, nem ízesített fekete tea.
Levendulaméz.
Aki ennél is különlegesebbet szeretne, arra is van javaslatom. Igazi könyvmolynak ilyen jár (és nekem még nincs brühühüüü). Vérszegénynek pedig természetesen ez. Én mindkettő vagyok, micsoda véletlen!
Vagy pedig vehet nekem egy (sok) cserép orchideát (úgyis csak egy lila-fehér lepkeorchideám van). Mondjuk egy narancsos árnyalatot. Garantált siker.
Én pedig cserébe megígérem, hogy nem fogok álszerényen hárítani, hogy áááá, nem kellett volnaaa, hanem a nyakába csimpaszkodva [választható] cuppanós puszikat (kérésre akár többet is) nyomok az arca mindkét felére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése