Ébredés

Izzadtan és rémülten riadt fel. Mellette egy test szuszogott békésen, a mozgásra átfordult a másik oldalára, háttal neki. A paplant az éjszaka folyamán szinte teljesen lerúgta magáról, halványbarna mellbimbója libabőrös volt, a foga vacogott. Betakarta, finoman végigsimított a tarkóján, az ajkával megérintette a vállát. Érthetetlen, talán elégedett morgás volt a válasz. Lassan lecsúszott az ágyról, a talpa megrezzent a hideg fán. Egy darabig állt a sötétben, majd halkan az ablak felé indult tapogatózva. Átlépte az ágyról lelógó kart, de az egy pillanatra mégis érintette a combját. Forró, emlékező borzongás futotta át.

Kilesett a függöny mögül. Az utcai lámpa csíkokban férkőzött be a szobába. Csend volt az utcán, a hajléktalanok is aludtak. A sápadt fényben körülnézett: papírok és sebtében levetett ruhák hevertek a földön szerteszét. A derengés eltűnt a sötétítő mögött, megint teljesen éjszaka lett. Rázta a hideg, a veríték szinte jéggyöngyökké fagyott rajta. Reszketve ölelte át magát, de amint ujjbegyei a vállához értek, hirtelen megmerevedett. Meztelen vagyok, suttogta, meztelen.