A város

És hasonlatos ez a város egy nagy szippantóhoz, amely mintha arra lenne programozva, hogy egyetlen nagy konténerbe szívja az összes embert, majd keverje-kavarja, és a végén egy felismerhetetlen masszát adjon ki. Turmixgép. Mert aki kételkedik (hogy melyik irányba induljon, vagy melyik buszra üljön fel), hasonlatos a tenger habjához, amelyet a szél (de főleg a reggeli, déli és esti tömeg) hajt és ide s tova hány. Mindenhova igyekvő emberek, szinte rezeg az idegesség a levegőben, sietős léptek, nyúlós csend, néha egy-egy rosszalló szisszenés. Baudolina pedig fáradtan pislog, mert folyton hétkor kell kelnie (ami kifejezetten ártó hatással van az egész napjára), és az álmosságból csak a kedvenc zeneszámai tudják felébreszteni.  

Közben pedig elhatározza, hogy belőle nem lesz pép.