A fordítás öröme

Nem kell aggódni, nem lesz Barthes-utalgatás, ígérem. A mostani fejemmel nem is lennék rá képes: kicsit megviselt a mai nap. A délelőtti kemény menet után (és ez nekem nem az utolsó, mint egyeseknek) volt egy kellemes szóbeliztetés, aztán néhány fordítás ellenőrzése. És itt találtam néhány gépelési hibára, mint: naranysárga (arany és narancs), nyukott szemek (csukott és nyitott) - szerintem ez sokkal jobb, mint a tágra zárt szemek.  

Ezen kívül még az alábbiakat tudtam meg: Berzsenyi egyengette az utat Kölcseynek, ma valaki használt egy ilyen kifejezést, hogy horácionizmus (a szó Horatius nevéből jön, nincs itt semmi összeesküvés), a szőlőcukor tényleg használ (legalábbis egy ideig); a középső ujjam még mindig fáj, ha sokat írok kézzel (bölcsészbetegség: nemcsak örökségileg görbe az ujjam, hanem bölcsészileg bog is van rajta).  

De még mindig nem tudom, hogy mijaza saslik. Szerintem a sasnak a lika, de az itteniek erre csak röhögnek, aszongyák, étek. Holnap kiderül.