300

Igen, voltunk moziban, és megnéztük a filmet. Na nem a dinamótauruszosat, de azért ebben is harapnak. Harapósak a bácsik. Gyorsan megmondom, hogy mi nem tetszett benne. A narrátor. Pontosabban az, hogy folyton beleszól a narráció a történetbe. Emiatt kicsit olyan íze volt, mint a II. világháborúról készült amerikai szuperprodukciók, ahol ugyancsak van egy narrátor, aki elmondja, hogy ők milyen hősiesen harcoltak a hazáért és a szabadságért, és természetesen ők állnak a jó oldalon, a másikon csak gonosz elnyomók vannak, akik veszélyeztetik az amerikai értékeket. David Wenham ismerős lehet azoknak, akik A gyűrűk urát látták: ő volt Faramir.   Ami tetszett: hogy a megmutatott férfitest nem felfújt, hanem féléves kemény edzés eredménye. Minden lélegzetvételkor látható az izmok megfeszülése; lándzsadobáskor másképp mozdul az izom, mint a kardforgatáskor, és persze nem véletlen az sem, hogy szőrtelen a mellük, így sokkal jobban látszik minden. Lenyűgöző férfitestek ezek, gyönyörűen domborodó izmokkal. A szép test dicséretéről szólnak. Ebben a seregben Leonidász a tökéletes férfi jelképe: a test szőrtelenségét és férfiasságát emeli ki a hős fekete szakálla és bajusza. Annál nagyobb tehát a különbség, amikor megjelenik Ephialtész, az áruló gnóm (Gollum jutott az eszembe). A beszédükön is éreztetni próbálják a spártai neveltetést: átgondolt, tagolt és erősen hangsúlyozott mondatokban beszélnek, ahol minden szónak jelentése és jelentősége van. Leonidász felesége is spártai nő: gyengéd a férjével és a fiával, de nem kíméli a belső árulót.   A perzsa hadseregben is van erős férfi, például a láncon vezetett őrült, akinek inai természetellenesen kidagadnak, az izmai ormótlanok, és nem kíméli a saját fajtáját sem. A film elején látott fekete követet felváltja egy újabb, aki nem inas, mint elődje, hanem kövér.

Xerxész szöges ellentéte Leonidásznak: teljesen simára borotvált, ékszerekkel teli, vékony test, az izmai elhanyagolhatók, mindezt pedig csak a mély hangja és magassága ellensúlyozza. A megjelenő szörnyek és állatok ugyancsak az ellentétet mélyítik. Xerxész ezekkel mutatja ki gyengeségét: neki állatok segítségére is szüksége van, hogy valahogy elbírjon a spártaiakkal. De ezek sem elegendőek, hiszen végül egy hiúságában megsértett ember az, aki elárulja a görögöket.   Grandiózus film, szokatlan képi megoldásokkal, amelyek folyamatosan megdöbentik még a sokat látott nézőt is. Számomra ezek nyújtották a legnagyobb élvezetet. Az ismerős történetet ugyan sokszor fűszerezik az honor and glory folytonos emlegetésével, de szerencsére nem sikerült elsózni. Egyértelmű az értékítélet is: vannak jók és gonoszak, semmiféle átmenet nincs. Ez az egyik olyan film, amit szívesen megnéznék másodszorra is.